A Fonográf debütáló lemezén érződik, hogy az Illéshez képest szakmailag új szintet céloztak meg, és ez többnyire sikerült is. A gazdag hangszerelés, kifinomultabb keverés, sokszólamú vokálok mind erről az igyekezetről árulkodnak. Kiemelném, hogy az előző előtti posztban említett gyermekbetegségeket levetkőzve az Élsz valahol szintihangszíne kifejezetten ízléses, és még a steel gitárhoz is kiválóan illik a dal vége felé.

Ennek árnyoldala lehetett, hogy - amint azt Levente valahol nyilatkozta - az Illés fiatalos tüzéhez képest a Fonográf inkább egy vállalkozásnak érződött: ehhez értünk, keressünk profi társakat minden posztra és csináljuk tovább.

A lemezről sok dal sláger lett, pl. A szombat esti lány, Társasjáték, Mondd, hogy nem haragszol rám, Lökd ide a sört. Nekem Az első villamos a kedvencem, szerintem zseniális dal és nem avul el.

A kevésbé ismert dalok közül pedig szeretném kiemelni a Valaki vár címűt, amelyben megszületik a progresszív space country múfaja:

valamint a Hét évig tart-ot, amelynek a hangzásvilága, hangszerelése nagyon előremutató: néhány apró változtatással akár kétezres évekbeli dal is lehetne.