2018. április 04. 22:09 - marczellm

Koncz Zsuzsa - Jelbeszéd (1973)

Az Illés már feloszlóban, vagy talán már fel is oszlott, Fonográf már alakulgat, és ekkor - állítólag lemezgyári, pontosabban Erdős Péteri nyomásra - ez az éppen erős fluktuációban lévő alkotói kör, a KITT Egylet - Koncz, Illés, Tolcsvayék és a Trió - együtt vonul stúdióba és készíti el Koncz ötödik lemezét. Aztán amikor már a boltokban a lemez, Aczél György meghallgatja és betiltatja, a raktáron lévő példányokat be is zúzzák, és csak a nyolcvanas években adják ki újra.

 A nyitó dal, a Ki mondta szerintem erős:

 És persze ezen a lemezen jelent meg először néhány olyan jól sikerült dal, ami a mai napig Koncz és Bródy ikonikus dalai közé tartozik: Kertész leszek, Jelbeszéd, Ha én rózsa volnék. Ez utóbbi számomra igen kedves:  mostanában voltam Bródy koncerten, és hihetetlen érzés volt, hogy egy régi dal hogy tud ennyire aktuális lenni hosszú évtizedek múlva. Nagyra növeli a szememben Bródyt, hogy - legalábbis ha a dalszövegeinek hiszünk - az ő személyes világnézete mennyire átgondolt, változatlan, és új kérdésekre is érvelési akrobatamutatványok nélkül tud egyértelmű választ adni. Aztán persze tudja a franc, hogy jól látom-e. De Koncz előadásában kevésbé tetszik a dal, és azok a hajlítások sem tetszenek, amiket mostanában a Margaret Island énekesnőjétől hallok újra.

Ezek az erős dalok a lemez elején "el vannak sütve", és utána, úgy érzem, nagyjából a "maradék" jön. Ezek közül most abszolút önkényesen a Szólj, ha meguntad címűt emelném ki.

A zenekar összeállításáról, a hangszerelésről érdemes még egy kicsit beszélni. Szörényi szólólemezével és a Fonográf megalakulásával párhuzamosan ezen a lemezen is megjelennek a "countrys" hatások, a steel gitár és a hegedű - hiszen ugyanaz a csapat játszik a lemezen. Ebbe aztán sok dalban belerondít egy totál stílusidegen otromba analógszintis fűrészelés, amit gyanúm és fülem szerint Tolcsvay László követhetett el egy Moognál olcsóbb szintetizátoron, első próbálkozás gyanánt. Ez akkoriban nagyon haladó ötletnek számított, én nem hibáztatom érte, de utólag hallgatva egészen komikus hatást kelt. Később aztán a Fonográfban már nagyon ízléses hangzásokat is megtanult kikeverni.

komment
süti beállítások módosítása