Az Omega úgynevezett űrrock korszakát az Időrabló lemez nyitotta meg. Szerintem egy meglehetősen ütős anyag, sokféle karakteres hangulat jelenik meg rajta, és egyik sincs túlhangsúlyozva, így emlékezetesebbnél emlékezetesebb dalok sorakoznak egymás után. A hangszerelés egyébként nem változik…

Az Omega hatodik nagylemezéről a címadó dal lett a legnagyobb sláger. Három teljes percig tartó szintetizátorszólója a példaképül, mintául szolgáló külföldi nagy billentyűsöket (Emerson, Wakeman) utánozza, de dallamvilága szerintem messze mögöttük marad, és mivel a szintetizátor újdonságértéke a…

Az Omega ötödik lemezének két oldala nagyon élesen kettéválik. Nem csak azért, mert a B oldal öt dala együttesen el van nevezve Szvitnek, hanem zeneileg is. Az A oldal öt dala engem őszintén szólva hidegen hagy. Lehet, hogy magam választottam ezt a végzetet, amikor XXI. századi jazztanoncként…